Érdemes megmérni az indítómotor áramfelvételét, mert ha ez túlságosan nagy, akkor az akkumulátor igénybevétele is nagyobb, azaz hamar tönkremehet… Nagyon fontos, hogy megmérjük a töltőfeszültséget, mert ha nincs elegendő töltés, akkor az autó mindig bizonytalanul indul, és az akkumulátor is szép lassan tönkremegy (leszulfátosodik).
Röviden: Az akkumulátor sarkain mért töltőfeszültségnek minden üzemállapotban (alapjáraton fordulatszámon, fogyasztókkal terhelve és azok nélkül)13.6 V – 14.4 V között kell lennie.
Érdemes még ezen kívül megmérni az autó üres fogyasztását.
(Azt az áramot, ami akkor folyik, ha a motor nem jár és autót bezárjuk. Elvileg ilyenkor semmilyen fogyasztó nem megy, de gyakorlatban ilyenkor is folyik némi áram.. például az műszerfalban elhelyezett órához, riasztóhoz vagy egyéb álló fogyasztókhoz.
Az ilyenkor mért fogyasztáson (és persze az akku kapacitásán) múlik az, hogy az autó mennyi ideig marad indításképes ha nem használjuk.
Ha az autóban túltöltés van, azaz a töltőfeszültség 14.4 Voltnál magasabb, akkor az akkumulátor pezsegni kezd.
A pezsgés károsítja a lemezeket, a lehulló iszap pedig cellazárlatot okoz. Pontosan így megy tönkre az az akkumulátor, amit szabályozatlan akkutöltőre kapcsolunk és ott pezsegni („forrni”) hagyjuk.
Ha egy ilyen akkumulátor dugóját kicsavarjuk, akkor a dugók felületén sötétszürke iszaplerakódást láthatunk. Alultöltés esetén (töltőfeszültség alacsonyabb mint 13.6V), akkor az akkumulátor leszulfátosodik, azaz a lemezeken lévő ólom-szulfát szemcsék megnőnek és töltéskor már szigetelik a felületet.
Az akkumulátor belső ellenállása megnő, kapacitása csökken.